A nagyobb csapatok esetében a mostani válság ellenére a futó idényt lefedő üzleti év sem rajtolt rosszul. Akadt azonban olyan klub, amely már veszteségről számolt be az első hat hónapban, egyes amúgy is kevésbé stabil pénzügyi háttérrel rendelkező kisebb teameket pedig kifejezetten nehéz helyzetbe sodorhat a krízis.

Szárnyaló nagycsapatok

Háromszor akkora bevételt ért el a 2007/2008-as szezonban a világ – és egyben Európa - 20 leggazdagabb labdarúgó klubja, mint 12 idénnyel ezelőtt – derül ki az immár tucatnyi éve minden esztendőben megjelenő Deloitte Football Money League elemzésből. A legutóbbi teljes üzleti évben a listára felkerült csapatok 3,9 milliárd euróból gazdálkodtak, ami természetesen új rekordnak számít: 6 százalékkal több, mint a tavalyi csúcs. Ez volt az első olyan alkalom, hogy 100 millió euró kevésnek bizonyult ahhoz, hogy egy csapat a Top20-ba kerülhessen. Csak összehasonlításképpen: a magyar élvonal 16 csapatának összesített büdzséje ennek az alsó határnak nagyjából a negyedét teheti ki. Az elmúlt évek sikercsapata a Debrecen mindössze 1,5-2 millió euróból gazdálkodik, míg a legtehetősebb – jelenleg másodosztályú – Ferencváros büdzséje is csak 3-4 millió font, azaz nagyjából 4 millió euró.

Nos, ha a Deloitte lista utolsó helyezettje ehhez képest beláthatatlan távolságra van, akkor az élvonal fényévekre. A rangsort már négy éve vezető Real Madrid ezúttal 365,8 millió eurós bevételt ért el, de még a harmadik FC Barcelona is 300 milliót meghaladó összegből gazdálkodhatott. A listán egyébként ezúttal is a brit csapatok vannak túlsúlyban: a szigetország hét klubot delegált a Top20-ba, míg Németország és Olaszország négy-négy, a spanyol és a francia liga pedig kettő-kettő csapattal képviselteti magát a rangsorban. Érdekesség, hogy most került be a leggazdagabb 20 klub közé először kelet-európai csapat: a török Fenerbahce 111 millió eurós bevételével a 19.

Válság csak jövőre?

Természetesen a 2008/2009-es idényre vonatkozó előrejelzések nagyrészt a válság várható hatásait boncolgatják. A Deloitte elemezése felhívja a figyelmet, hogy a futball-szektor az elmúlt években is jóval gyorsabban bővült az átlagos gazdasági növekedésnél, s épp ezért feltehetőleg a krízist is jobban viseli majd az átlagnál. Hogy pontosan mennyivel, azt azonban lehetetlen előre jelezni, a legutóbbi, majd 20 esztendővel ezelőtti visszaesés idején ugyanis a futball-gazdaság még teljesen máshogy működött. Az 1991-1992-es időszakban például az angol klubok 170 millió fontból gazdálkodtak, míg a legutóbbi teljes szezonban több mint tízszer ennyiből.

Ami azonban a Deloitte szerint szinte biztos, hogy nem a mostani idény lesz a mélypont az európai futball számára. A nagy valószínűség szerint a válság tényleges hatásait csak a 2009/2010-es idényben ismerhetjük meg. Ekkor derül ki, hogy a közvetítő csatornákkal, illetve a szponzorokkal milyen feltételek mellett sikerül újrakötni a szerződéseket, s hogyan tudják kezelni – esetleg a jegyárak módosításával – a csapatok a várhatóan visszaeső keresletet a nézők részéről. Az Eufootball.biz cikke szerint igazán nagy gondot a vállalati jegyvásárlások visszaesése jelentheti. Jelenleg ettől a szektortól származik az európai csapatok meccsnapi bevételeinek 40 százaléka, s mivel a cégek kevésbé lojálisak, mint a fanatikus rajongók, nagy valószínűség szerint a vállalati költségcsökkentő programok első elemei között lesznek az ilyen extra juttatások levágása. Éppen ezért a csapatoknak komoly kedvezményeket kell adniuk a vállalati szektornak, ha meg akarják tartani helyszíni nézőiket. Azonban mivel a cégek rendszerint éves bérleteket vásárolnak, ez a hatás is csak a következő szezonban érvényesülhet.

Sikeres és kevésbé sikeres első szemeszterek